North American T-6G Texan

  • Építő: Zöldág István
  • Építés kezdete: 2009. január
  • Gyártó: Italeri
  • Méretarány: 1:48

Új év-új makett!

Ezzel a felkiáltással ültem le az Italeri készletéhez január harmadikán.Amolyan kikapcsolódásnak szántam ezt az építést,gyors befejezéssel... A gép eredetije,a North American T-6 kétüléses haladó gyakorló gép ,melyet hivatalosan Texan- nak neveznek de a pilóták számára leginkább Harvardként vált ismertté.Az 1938-ban bemutatott T-6-os hasonló volt az amerikai légierő North American BC-1A alapfokú harci kiképző gépéhez,melyet végül fel is váltott.A Texan sorozatgyártása a II.világ- háború végéig tartott,összesen több mint 16000 darab készült az Egyesült Államokban és több ország licensz alapján is gyártotta a típust.

A makett az Italeri cég (katalógus száma 2652) terméke.Szépen elkészíthető makett negatív panelvonalakkal és egyszerű kabinnal.Amolyan Italeris...A készlet átvétel,eredetileg az Occidental cég fejlesztése és a kanadai Mastercraft is forgalmazta. A Mastercraft változatot Juhász Károly barátomtól kaptam-köszönet érte-,míg az Italerit a páromtól.Végül ez utóbbit készítettem el. Két szürke illetve egy átlátszó öntőkereten kapott helyet az összesen 72 darab alkatrész. A matricaíven öt verzióhoz kapunk jelzéseket:amerikai haditengerészet, német légierő,olasz légierő és kettő francia példány.Ez utóbbi kettő felfegyverzett változat melyek Algériában szolgáltak.

A választásom a narancssárga színben pompázó olasz verzióra esett,amely a leírás alapján Nápolyban szolgált a Légierő Akadémiáján 1955-ben. A kabint szerettem volna feljavítani ezért beszereztem hozzá az Eduard cég 48 248-as számú maratását.Ezzel a kabint teljesen újjá építhetjük valamint a futó aknák,a motor és a fegyverzet(rakéta vető blokkok) is kapnak néhány plusz alkatrészt.Kár ,hogy az én verziómra nem kell a fegyverzet...A munkám könnyítendő a maszkoló fóliákat is megvettem,szintén Eduard gyártmány.(1.-7. fotó)

A kabin

Az építést most is a kabinnal kezdtem.A padlólemezről levágtam az oldalkormny pedáljait és az oldalsó vázszerkezetről néhány kapcsolót és rádió dobozt. Ezeket maratottra cseréltem amelyek némi hajlítgatás után érték el a kívánt formát.(8. 9. 10. fotó)

A kabin merevítő csőváz mögé mindkét oldalra fémmaratott lap került és az ülések is elkészültek fémből.(11. és 12. fotó)

Következett a műszerfalak és az oldalkonzolok,dobozok előkészítése a festésre. (13. és 14. fotó)A kabin alapszíne élénk zöld, konkrétan Green Zinc Chromate, a Model master 1734-es számú enamel festéke. Először a törzsfelek belsejét fújtam le majd következett a padló, rácsszerkezet, pedálok, botkormányok és az ülések.(20. 21. 22. 23. 24. 25. fotók)

A müszerfal, gázkarok és oldalkonzolok majdnem fekete- sötét szürke- színt kaptak.(16. fotó) A keréktárcsákat az ajánlott narancs színre lefújtam ami a Model Master 1527-es számú Orange festéke.A gumik Tire Black színt kaptak ami Gunze Mr.Color márkájú.(17.18.19. fotó) A műszerfal kijelzőit megjelenítő átlátszó fólia hátulját fehérre festettem és a műszerfal mögé ragasztottam. Az ülések a hevedereket szintén maratásból kapták.Világos sárgás barna színűek.(26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. fotó) A fémes kopásokat fémszínű ceruzával imitáltam.A kabin koszolódását barna,fekete és szürke pasztellkrétának a porával készítettem.

A port kis ecsettel vittem fel a kívánt helyre és a felesleget az ecsetszőrével lesöpörtem illetve lefújtam. Ha túl erősre sikerült, egyszerűen leradíroztam és újból lehetett próbálkozni.Fényes lakkal rögzítettem a "koszt" a felületre majd matt lakkal(ModelMaster) beállítottam a kabin végleges fényét.A fémes kopásokhoz a kezelőszerveken,peremeken,padlón és a pedálokon-úgyanúgy mint az ülések esetében-fém ceruzát használtam.Ezzel alig másfél hónap után , készen álltak az alkatrészek az összeépítésre...A motor hengerei aluminium színt kaptak és a kipufogó csövét felfúrtam.(33.34.35.36.37.38..fotók)

A következő lépésben-pihenésképpt- színre fújtam a vízszintes vezérsíkokat, akna ajtókat, fékszárnyakat, és a futószárakat.Száradás után a már jól bevált pasztell poros koszolást alkalmaztam ezeknél a daraboknál is. (39.40.41.42.43.44.fotók)

Következett a gép törzsének és a szárnyaknak az összeállítása.A két törzsfél között van némi méret különbség ezért a gép hasánál kis lépcső alakult ki az illesztésnél.Ezt a hibát Tamiya Putty tömítőanyaggal korrigáltam és szintbe csiszoltam. A szárnyak ragasztása könnyen ment.Az illesztési vonalakat itt is tömítéssel és csiszolással javítottam ki,a szárnytő illeszkedése fokozott figyelmet igényel!(tömítés-csiszolás!) A szárnybelépő élén lévő fényszórókat nem alakították ki,csak az ezeket magukba foglaló aknákat a rájuk illeszkedó átlátszó boritással együtt. Itt a lámpákat pótoltam,festettem és végül az átlátszó alkatrészeket a helyükre ragasztottam. Ezek illeszkedése a szárnyhoz szintén problémás volt, ezért itt is tömítenem kellett. A felesleges tömítőt letöröltem majd-száradás után- nagyon finom csiszoló vászonnal átcsiszoltam. Az átlátszó részt ezután némi Tamiya polírpasztával és fúróba befogott fültisztító pálcika segítségével fényesre políroztam. A maszkoló fólia itt sem passzolt pontosan,ezért szétvágtam és több darabban raktam fel. (45.46.47.48. fotó)

Nem tudtam ellenállni a kísértésnek ezért az előzőleg lefestett motort és a burkolatát a helyükre próbáltam... Alakul a gépezet!(49.fotó) Következett a kabintető maszkolása.Ehhez előszőr csak az első és a hátsó üvegeket ragasztottam a helyükre ,a köztük lévő hármat csak deiglenesen próbáltam oda.Ez utóbbiakat külön is festettem és csak az építés végén kerültek a helyükre.(49.50.51.53.Fotó)

A maszkoló fólia-annak ellenére,hogy konkrétan ehhez a készlethez tervezték,nem volt teljesen pontos.Ezért a felhelyezéshez türelem kell és egy éles szike,hogy a felesleges részeket letudjuk vágni.(52.54. fotó)

Az egész gép kapott egy világosszürke alapozást.Ilyenkor láthatóvá válnak az esetleges felületi hibák,repedések,karcolások melyeket még ki lehet javítani.(55.fotó) A száradás után elkezdtem felhordani a végleges színt retuspisztollyal.A gép hasával kezdtem,lassan fokozatosan haladva(56.fotó) le az oldaláig majd a felső részen fejeztem be.(57. 58. fotó) A lefestett gépet félre tettem száradni pár napra.

Következő lépés a gép jelzéseinek felvitele a "matricázás" volt.A leáztatott jelzések szépen simultak a tükörfényes felületre és egy kis Gunze lágyító folyadék használatával a lemez illesztések sem jelentettek gondot.(59.fotó) A lemezosztásokat hegyes grafit ceruzával végighúztam majd visszaradíroztam.A felület öregítéséhez és koszolásához ismét szürke,fekete és barna pasztell port vittem fel a lemez osztások mentén kisméretű ecsettel.A felságjelzéseket sem hagytam ki.A felesleget egy nagyobb ecsettel távolítottam el majd ismét következett a radírozás.(60. 61. fotó) A gép hasát erősebben poroztam,érzékeltetve a gurulás,le és felszállások közben felverődő sár,por,kavicsok hatását.(62.fotó) A kipufogónál lévő kormozódást szén ceruza porával készítettem.(63. fotó) A matricákat fényes lakkal fedtem le. A gép végső fényének a bállításához 1:1 arányban kevertem össze fényes és matt lakkot és az egész gépet,a motorburkolatot,futószárakat,futóakna ajtókat és a külön lévő kabintetőket is átfújtam vele.

Összeállítottam a motort. Maratásból került fel a kábelezés.Igaz,hogy így a kábelek-maratott lemez lévén- laposak lettek de az összhatás így is meggyőző lett ,ezért nem cseréltem le vékony drótra.A központi kúpot és a rudazatokat -még korábban-fotók alapján festettem le.(64.fotó) A A légcsavart előzőleg ModelMaster Metalizer festékével fújtam le acél (Steel) színre. Száradás után a felületet egy puha szövet darabbal kifényesítettem.Ezek a fajta festékek nagyon érzékenyek a tapintásra. Egy rossz mozdulattal könnyen tönkre tehetjük eddigi munkánkat ezért a Metalizer festékek saját lakkjával átfújtam az egész alkatrészt.Maszkolás után került fel a figyelmeztető sárga szín a légcsavar tollak végére.A fotók alapján gyakori, hogy a légcsavart teljesen feketére festik.A múzeumi gépen csak a pilóta felöli oldala van matt feketére festve ezért én is ilyenre fújtam.(65.fotó)

Néhány nap pihenő után leszedtem a maszkolásokat.(66.67.fotó) Sajnos a takarások eltávolítása után kellemetlen meglepetés várt a kabinban! A műszerfalakon a műszerek kijelzőit,számlapjait valami barnára szinezte,szétmarta...Valőszínüleg a fehér festék -amivel a kijelzők fóliáját megfestettem-lehet a bűnös.Először használtam erre a célra a Gunze Mr.Color festékét,vesztemre.A jövöben maradok az eddig bevált Model- Master enamel termékeinél ha a kijelzők festéséről van szó. E kis baleset miatt lemondtam a nyitott kabintetőről a maketten:(

A gép kabinja elé és a motorburkolatra felfújtam matt fekete festékkel a tükröződésgátló csíkot.(68.69.70.71.72.fotók) Kicsit tartottam ettől a munkafázistól de megfelelő maszkolással,jól hígított festékkel és egy jó szórópisztollyal egész mutatós eredményt lehet elérni...(73.fotó)

A futószárakra vékony rézdrótból készítettem kábelezést és feketére festettem.(74.fotó) Végre következhetett az összeszerelés és a gép "lábra állítása"!!! Helyükre kerültek a fékszárnyak,futószárak,aknaajtők és a motor.(75.fotó )Kerékre állítás után felraktam a motorburkolatot és légcsavart.(76.77.fotó)

A valódi gépen kettő huzalantenna található..Az egyik a függöleges vezérsík és a kabin mögött lévő antennaárbóc között van kifeszítve.Ezt feketére festett vékony damilból készítettem el. A klubunk kiállítására-ídő hiányában-nem sikerült elkészítenem a másikat ezért ezzel a hiányossággal került bemutatásra.A gépet talapzatra állítottam ami egy kiselejtezett bútorlap minta,a sarkán kis gravírozott táblával melyen a gép típusa olvasható.(78. 79.fotó)

Közel három hónap nyári szünet után elszántam magam a hiányzó másik antenna elkészítésére.Ezt is damilból készítettem amit előzőleg alumínium színnel lefújtam.A függőleges vezérsík és a kabin mögötti "dudor" közé kellett kifeszítve rögzítenem.Ehhez a művelethez nyugodt lelkiállapotra és pillanatragasztóra volt szükségem...(80.81.fotó)

Ezzel befejeződött a közel öt hónapot és 140 munkaórát igénylő építés.Az építés igazi öröm volt és a kisebb hibák és bosszúságok ellenére elégedett vagyok a végeredménnyel.Egy igazán látványos és színes "kávédarálóval" bővült a gyűjteményem!(82.83.84.85.) Köszönettel tartozom a makettekért a Páromnak és Juhász Károlynak,a típussal foglalkozó anyagokért Pintér Árpádnak,a kritikus véleményért Fülöp Sándornak illetve minden klubtársamnak a tőlük kapott tanácsokért és bíztatásért!

Zöldág "Zépisti" István