Messerschmitt Bf-109 F-4/b, Magyar Királyi Honvéd Légierő, V-+08.

  • Építő: Csernák Roland
  • Gyártó: Hasegawa
  • Méretarány: 1:48

A történet főszereplője különleges gép számomra, a kedvenc magyar Messzerem. Az orosz fronton harcolt, kőkemény hideg marta oldalát, így szolgálta a magyar fiúkat, akik megnyergelték a németektől (románoktól) kapott csodaszép vonalvezetésű vadászgépet. Festése érdekes, oldala RLM 75-tel fújva, ami alól a gerinc környékén itt-ott kikandikál az alsó standard kamó, míg egy foltban hátul a vezérsík alatt az RLM 76 is jól látszik. Orra valamikor sárga volt, de fedőszínként RLM 70-essel fújták át, ami az erős használat miatt erőteljesen kopott már, és jól előtűnik a sárga szín. A szárnyakon a korábbi Mihály-keresztet egy meglehetősen nagy RLM 75-ös folttal átfújták és erre került a magyar kereszt. Szóval a kissé kacifántos festés megjelenítése nagy várakozással töltött el, különösen a szárnyon lévő régebbi és frissebb RLM 75-ös színek megvalósítása.

A makett hozta a szokásos formáját, a méretarány legjobb 109-es makettje. A makett még régebbi öntvény, pontos, precíz, itt-ott kell csak tömíteni, de pl. a törzs olyan pontos és alakhű, hogy azt belülről ragasztottam, így nem kellett vacakolni a külső panelvonalak visszakarcolásával. (Sajnos a legutolsó széria 109-eseinél már bizony látszik, hogy az öntőformai „nem mai gyerek”, egy G-10 esetében elég sok gondot okozott már ez a jelenség, de más makettezőket hallva ez – sajnos – nem egyedi jelenség.)

A kabinbelső dobozból készült némi saját feljavítással (pl. üzemanyag cső, botkormány, hevederek, pedálok, REVI és belső fejpáncél). A kabinbelsőt RLM 66-os színre fújtam és kezelőszerveket – 3/0-ás ecsettel – a szükséges színűre festettem.

Mivel zárt kabinnal készítettem el, így a kormányszerveket kitérítettem, egy kis látványbéli pluszt adva a makettnek. Én ezt úgy készítem, hogy amikor levágom pl. a csűrőt, akkor gömbölyű tűreszelő hegyével egy félkör profilt reszelek a kormányszerv becsatlakozási helyére, míg magát a mozgó kormányszerv – pl. magassági kormány, csűrő – illeszkedési felületét szintén félkör profilban megcsiszolom. A két felület így szépen egymásba siklik, jól zár, ezáltal csak igen minimális ragasztóra van szükség. (Oldalról tűhegyes ecsettel éppen hogy csak odaérintett Tamiya szuper híg oldószeres ragasztó, ami végigszalad a belső felületen, és így „nyom nélkül” rögzíthető a két alkatrész.)

A futómű akna Kormos Peti készletéből van, de amikor a makett készült még csak a prototípus létezett, így csak tetőlemezt tudtam beépíteni, az oldalsó bőrözést házilag készítettem el. (Ezúton is köszönöm Petinek, hogy a „kezdetek-kezdetén” kisegített ezzel a kitűnő feljavítóval.) Azóta a PK-Tinyland kínálatában már teljes a paletta, komplett futóakna feljavítót lehet beszerezni, ami valljuk be nagyon komolyan feldobja 109-es makettünket és nagy hiányt pótolt ezen téren!

A „bőrözést” az alábbiak szerint készítem: Tamiya szalagot ragasztok a belső felületre és ott kihegyezett 0.5-ös Rotringgal meghúzom a bőrözés alakjának megfelelő méreteket. Ezután a szalagot kiveszem, méretre vágom. (Azóta már elraktam magamnak 1-1 balos és jobbos maszkoló szalag mintát, így már csak rá ragasztom a „sablon-bőrt” az új szalagra, szikével körbevágom és Hasegawa maketthez pillanatok alatt kész a „bőr”.) A külső részt, ahol a külső fűzést akarom imitálni Z63-féle rádlizóval meghúzom, míg középen szikével vágom meg a fűzés mintáját. Ezután a szalagot beragasztom a helyére, majd ezt követően Mr. Color matt lakkal megfújom, ami tökéletesen a helyére „ragasztja” a Tamiya szalagot, egyben védőréteget is képez.

A helyzetfényeket átlátszó öntőkeret darabból készítettem, melyet belülről felfúrtam és Humbrol enamel festékbe mártott, kihegyezett fogpiszkálóval festettem meg, így készültek tehát a színes izzók. Az aknát megfújtam RLM02-vel, majd művészolajjal befuttattam és szárazecseteltem, teljes száradás után maszkoltam.

Maszkolás után jöhetett az alapozás ami – mint minden makettemnél – Mr. Color RLM02. Ezt 6 ezres mikromesh-sel átpolíroztam és jöhetett az előárnyékolás Hobby Color matt feketével.

Jöhettek a rejtő színek, én a világostól haladok a sötét színek felé. Először felkerült a trikolor, valamint a sárga orr, szárnyvég és törzsgyűrű, majd száradás után maszkolás és következett az RLM 76. Ezt követően saját sablonnal – papír sablon Tamiya szalag görgőkkel eltartva – megfújtam a 75 és 74-es alap kamót. Teljes száradás után Mr. Color matt lakkal fújtam ár, mert a visszakopó festéket mikromesh-es csiszolással szerettem volna imitálni. Ezután felfújtam a törzsre a friss hatású RLM 75-öt valamint a „kikutatott” minta alapján a szárnyakra is felkerültek ezek a friss 75-ös foltok. A szárnyon elég sokat kellett trükköznöm, mire a végső megoldás megszületett, mert az eredeti fotókon sem olyan „direkt” a különbség, azonban egyértelműen látszik a 2 különböző korú festés. A törzsre szintén felfújtam a friss 75-öst, valamint a motorburkolat sárgáját is átfújtam RLM 70-essel.

Ezután kezdődött a másik sziszifuszi munka, 6 ezres és 8 ezres mikromesh-sel elkezdtem visszaszedni a friss 75-öst a törzsről mindaddig, amíg az eredeti fotón lévő hatást elérem. Ugyanígy jártam el a motorburkolaton az RLM 70-essel is, tulajdonképpen semmi mást nem csináltam, mint annak idején az időjárás: koptattam a friss festést az eredetiről.

A Mr. Color beton kemény matt lakkja jól óvta a standard alapfestést. Amikor elértem a megfelelő hatást, ismét egy vékony réteg Mr. Color matt lakk, és jöhettek a felségjelek és a lajstrom maszkjai, majd azok felfújása. Ezek elkészülte után a maszkolást leszedtem, és ismét egy halvány réteg matt lakk, ezek megóvása érdekében. Mostmár jó ideje nem gyári matt lakkokat használok, hanem a Gunze Mr. Color Flat Base-t hígítom megfelelő módon és arányban, ehhez teszek retardert és matt lakként ez használom. Ügyelni kell arra, hogy retarder nélkül nem érdemes fújni, mert egyrészt gyorsan köt, másrészt kifakul, ugyanakkor esetenként a felülete sem szárad olyan szépre, a gyors kötés miatt. Utóbbi egyébként tökéletesen javítható, hiszen kőkemény felületet ad, így azt micromesh-sel remekül vissza lehet polírozni. Próbáim során a szinte „döglött” matt felületet szinte selyemfényig vissza tudtam húzni.

Ezt követően a szokásos antikolási eljárások, panelvonalak kiemelése, kosz és kopások imitálása, és kipufogókorom felfújása.

Igazi öröm makettezés volt, nagyon szeretem a Hasegawa 109-esét, mert még dobozból építve is egy kitűnő makett készíthető belőle, így jó szívvel ajánlom mindenkinek!